FIÚ U13 ÉRTÉKELŐ: Vasárnap folytatja a bajnokságot fiú U13-as csapatunk

Vasárnap ismét pályára lépnek U13-as csapataink, így pótoljuk feléjük is elmaradásunk és megosztjuk edzőjük, Kéri Mózes szavait az őszi bajnoki szezonról. A srácok nagyon sok szoros meccset játszottak az első félévben és nagyon bíztató az, amit edzéseken és edzőmérkőzéseken látunk tőlük így az újévben is.

Kéri Mózes: “A cél az volt, hogy sokan, sokat, és jó minőségben tudjunk edzeni. Emellett pedig meccseket is játszunk, mert ez nem volt magától értetődő mostanában. Mérkőzésünk nem maradt el, és augusztus kivételével az edzéseken való részvétel is rendben volt. Azt gondolom, hogy az edzések, mérkőzések rendszeressége hozza magával, hogy a srácokból csapat legyen, kialakuljanak/erősödjenek pályán belül és kívül egyaránt a kapcsolatok közöttük. Ebben is sokat léptünk előre szerintem. Kirívó fegyelmezetlenségi, sportszerűtlenségi vagy személyiségbeli problémáink nem voltak, és ezért dicséret illeti a fiúkat.

A leginkább szerintem a páros kapcsolatokban fejlődtünk az év során, elsősorban támadásban, de valamennyire védekezésben is. Abban a szakaszban vagyunk, amikor a srácok már elsajátították, hogy a kaput támadni kell, vállalkozni; a megfelelő helyzetek kiválasztása azonban gyakran nem sikerül. Ez az arány szeptemberhez képest így is jelentősen lecsökkent, nagyobb százalékban szerzünk összjátékok után gólt, amikor ténylegesen elkönyvelhető gólpassz a csapattársnak. Szerintem a legtöbbet ezen a területen kell tovább fejlődnünk a jól sikerült őszre alapozva, és főként a védekezésre, valamint a beálló szerepére helyezve a hangsúlyt. Természetesen a motorikus és technikai képességeket folyamatosan fejlesztjük, ezekben a csapatom összességében átlag feletti.

Mindkét korosztály – 2009 és 2010 – is indult bajnokságban, ahol tabellát nem írnak, az egyes mérkőzések eredményeit jegyzik csak. Mindkét csapat sok jó, szoros mérkőzést tudott játszani. Ezek közül hatszor hagyhattuk el győztesen a pályát. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy mindig legalább tízen meg tudtunk jelenni, de általában 12-14 fővel. Illetve azt, hogy senki nem lógott ki ilyenkor a játékosaim közül a csapatból. Az eltérő fejlődési ütem és képességek ellenére, mindannyian igyekeztek a feladatukat elvégezni, és jó megoldásokkal hozzájárulni a csapat eredményességéhez. Az is fontos eredmény számomra – bár ezt sem írják meg a jegyzőkönyvekben – hogy rendszeresen meccsenként 6-8, néha 10 játékosom is gólt tudott szerezni. A kapus poszton is sok fejlődést láttam, leginkább az ellenfélhez való sikeres alkalmazkodást szeretném kiemelni részükről. Az alkalmi kapusaink pedig önfeláldozóan és eredményesen segítették a csapatot.

A momentum, ami a legemlékezetesebb számomra: az időkérések. Nem volt még olyan csapatom, akiken ennyire láttam volna, hogy reagálnak az elhangzottakra. Kapásból 4 olyan időkérés jut eszembe az elmúlt 3 hónapból, amikor pontosan azt hajtották végre a fiúk, amit kértem tőlük. Ez nem természetes ebben a korosztályban, és a kézilabdának ezen a szintjén. A fegyelmezettségüket és az akaratot dícséri.

Nem ígérhetek kevesebb munkát a tavaszra, azon leszek továbbra is, hogy közelebb kerüljenek a fiúk ahhoz, hogy egyszer felnőtt kézilabdázó legyen belőlük. Várom a folytatást!

A fiúk őszi eredményeit ITT tudjátok megtekinteni!

Hajrá Srácok, hajrá Csepel! #csakaXXI