FÉRFI FELNŐTT: Visszavágtak a fiúk az Üllőnek!
Beszámoló Csepel DSE – Üllői VKSK Felnőtt férfi NBII bajnoki mérkőzésről
Időpont: 2021.02.13.
Helyszín: Laurencz László Sportcsarnok
Végeredmény: 38-31 (17-13)
Vezette: Bába Sándor – Horváth Péter
Csepel DSE: GÁCS Péter (kapus) – Tótfalusi Gergő 5 gól, Tengely Bálint 2 gól, POLONKAI Soma 3(1) gól, Kalmár Balázs 2 gól, KAPOSVÁRI Márk 6 gól, EMBEROVICS Milán 8(1) gól.
Cserék: Horváth Márton (kapus), BERZÉKY Bence 6 gól, ELEK Ábel 4 gól, Varga Ferenc 1 gól, Balogh Soma 1 gól, Medvedev Sámuel, Puskás Richárd, Tóth Ambrus, Szabó Adrián.
Eredmény alakulás: 5.p. 1-2, 10.p. 2-5, 15.p. 6-5, 20.p. 13-7, 25.p. 15-10. – 35.p. 20-15, 40.p. 23-18, 45.p. 28-23, 50.p. 31-25, 55.p. 35-29.
Kiállítások: 12 perc illetve 12 perc
Hétméteresek: 5/3 illetve 6/5
Motiváltan felpörögve kezdtük a találkozót, ebben nyilván szerepet játszott a hosszú szünet, hiszen november 21.-e óta nem játszott a férfi felnőtt csapatunk bajnoki mérkőzést. Nyilvánvaló, hogy a kezdeti feszültség is nagyrészt ennek tudható be, rossz lövések és néhány figyelmetlenség jelezte ezt.
A nyolcadik percben aztán egyik pillanatról a másikra nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. A kettős emberhátrány a kisebbik gondot jelentette, az viszont, hogy ezzel a két kiállítással a védelem vezérei Tengely Bálint és Kalmár Balázs is összeszedte a második kis büntetésüket, finoman fogalmazva is komoly kihívás elé állította a szakmai stábot, mindez 2-5-ös vendég vezetésnél.
De, ami ez követően következett, az álomszerű volt. Gács Péter parádés 10 percet produkált a kapuban, sorra védte az Üllő jobbnál jobb próbálkozásait, ziccerek sorát hárította, védései után, pedig szórta a gólpasszokat a szélsőknek. A félidő középső harmadát így 11-2-re hoztuk. Elképesztő volt, a srácok lendületét, még a vendég időkérés sem tudta megtörni (13-7). Ebben az óriási tempóban érthető volt, hogy némileg elfáradtunk és a védekezésünk emiatt felpuhult, így az Üllő végül 4 gólra vissza tudott jönni a félidőre végére.
A második félidő kisebb tempóban indult, de a találkozó színvonalára ekkor sem lehetett panasz. Nagyrészt felváltva estek a gólok. 10 percnyi játék után lehetőségünk nyílott volna a plusz ötért támadni, de egy rossz indításból nem csak gólt kaptunk, de kiállítást is, így nem sikerült jobban ellépni a vendégektől. Így jutottunk el a találkozó utolsó negyedéhez, amikor is védekezést váltottunk, ezzel újra növeltük a tempót. A különbség 5-6 gól között váltakozott folyamatosan. A srácoknak nem lehetett más a céljuk, mint 7 találattal győzni, hiszen szeptemberben Üllőn 6 gólos vereséget szenvedtünk. Ebből a szempontból tehát komoly tétje volt a végjátéknak, ami nagyon izgalmasan alakult.
1:26-al a vége előtt plusz hatnál (37-31) következett egy csepeli időkérés, sajnos a támadást elkapkodtuk, így jöhetett az Üllő, maradt a közte hat. Nagyon nehézzé vált a helyzetünk, hiszen visszafutás közben emberhátrányba kerültünk. De óriási lelkesedéssel és akaraterővel sikerült kivédekezni és labdát szerezni. Jöhetett a rohanás, 30 másodperc volt hátra, hihetetlen kapkodás kezdődött. Gyakorlatilag 3-szor eladtuk a labdát, de valahogy végül kiküzdöttük, hogy mégis nálunk maradjon a játékszer. Végre megálltunk, körbe néztünk, Varga Fecó pedig észrevette, hogy középen egy röpke pillanatra megnyílt a fal, betört, büntetőt kaptunk az utolsó másodpercben. Az időn túli heteshez Emberovics Milán állt oda, aki magabiztosan gólra váltotta, sikerült, közte hét!
Edzői vélemény: „Sok edzés telt el a legutóbbi bajnokink óta, ezeken rengeteget dolgoztunk és úgy érzem fejlődtünk is szépen. Nem mondom, hogy nem bosszantott a sok korai kiállítás, és az, hogy felborult az előzetes koncepciónk, de tudtam, hogy nem lesz gond, hiszen nagyon erős keretünk van és jó felfogású játékosaink. A nyugalmat végül Gács Peti és a csapat parádés 10 perce hozta meg. Felugrottunk a vonatra, most már csak valahogyan meg kellene kapaszkodnunk!”
