ULTRAS CSEPEL: Interjú Fenyvessy Ricsivel, az Islander Divison szurkolói csoport vezetőjével

Nagyjából két éve szinte elképzelhetetlen olyan hazai felnőtt női kézilabda mérkőzés, amelyen ne lenne ott a csepeli szurkoló tábor legalább egy-két tagja. Az Ultras Csepel vagy másnéven Islander Division mindig átlendítette a csapatot a nehéz helyzeteken. Emlékszünk amikor először megjelentek a lányok egy mérkőzésén, idegenben játszottunk a Vecsés ellen, és hárommal vezetett a hazai csapat. Azonban amint megjelentek a szurkolók, átvettük a vezetést és végül egy góllal a mérkőzést is megnyerte a csapat. Azóta ez a kötelék a női csapat és a szurkolók között még erősebb lett, idén több alkalommal is meglepték a lányokat különböző koreográfiákkal. Fenyvessy Ricsivel, a szurkolói csoport vezetőjével beszélgettünk.

Hogy alakult a szurkolói csoport és Te mióta vagy a tagja?

Szurkolói csoportunk, az Islander Division (Szigeti Hadosztály) 2013. február 23-án alakult két korábbi csoport fúziójával, így egyesítettük erőinket a lelátón. Én az egyik korábbi csoportnak is alapítója voltam, így természetesen az I.D.-nek is a kezdetektől tagja vagyok.

Hányan vagytok most jelenleg és milyen mérkőzésekre jártok ideális esetben, amikor nincs járvány?

Jelenleg (stílszerűen) 21 tagunk van. A csoport fő profilja a férfi labdarúgás. 2006 ősze óta, a jelenlegi zárt kapus helyzetig nem volt olyan tétmeccse a csapatnak, ahol ne képviseltük volna Csepelt a lelátón. Emellett ebben a 14 évben több-kevesebb rendszerességgel, kisebb-nagyobb létszámban megjelentünk női röplabda, labdarúgás, és kézilabda meccseken, valamint férfi kosár meccseken is. De egyik sem lett tartós kötődés. Egészen addig, amíg rá nem kaptunk a jelenlegi női kézilabda meccsek hangulatára. Jelenleg tehát a férfi focit, és a női kézit preferálja a csoport.

Hogyan élitek meg ezt a mostani helyzetet, hogy nem, vagy csak korlátozottan lehet mérkőzésekre járni?

Nehezen. Főleg, hogy nem csak meccsekre nem tudunk menni, de máshova sem, pedig minden csoport életében fontos lenne a személyes találkozás. Reméljük, mielőbb visszatérhetünk.

Azt tudjuk, hogy a labdarúgás mellett már régen letettétek a nagy esküt és évek óta kitartotok a csapat mellett. Hogy találkoztatok a kézilabdával?

Ahogy már említettem, korábban is megjelentünk a labdarúgáson kívül más mérkőzéseken is, de nem ragadtunk ott sehol. Aztán két éve, amikor véget ért az őszi foci szezon ismét szóba került, hogy nézzünk valamit a foci mellett, és mivel megtudtuk, hogy újra van Csepelen felnőtt női kézi, megjelentünk egy Vecsés elleni idegenbeli meccsen. Szerintünk egész jó hangulat kerekedett, megtetszett az egész miliő, azóta pedig amikor csak lehetőség van rá, igyekszünk a lelátóról támogatni a lányokat.

Mit szóltok a lányok őszi meneteléséhez, illetve mik a tervek akkor, ha esetleg feljut a csapat egy osztállyal feljebb? Kísérnétek őket az idegenbeli meccsekre is?

Nyilván nagyon örülünk az eddigi eredményeknek, és drukkolunk (egyelőre csak a távolból), hogy sikerüljön a feljutás. És hogy NÉHA elkísérnénk-e a Csapatot idegenbe? Több komolyságot kérlek! Alig várjuk! Csepel idegenben, imádom!

A női csapat első hazai mérkőzésén olyan csodálatos koreográfiát hoztatok nekünk, ami még nagy NBI-es csapatoknál is alig-alig fordul elő. Hogyan finanszírozzátok ezeket és az utazást?

Köszönjük szépen az elismerést. A koreográfiákért felelős kis brigádunk nagyon sokat dolgozott rajta. Elértük a célunkat, és boldoggá tesz, ha sikerült örömet szerezni a Csapatnak. Régebben a saját forrásainkon kívül a tribünön ülő szurkolók adományai is hozzájárultak a látványokhoz, de az utóbbi időben már csak saját erőből oldunk meg mindent. A koreográfiákat, és az utazásokat is természetesen.

Ez a kérdés azoknak szól, akik érdeklődnek a csoport iránt: hogy lehet hozzátok csatlakozni, illetve egyáltalán fogadtok-e be új tagokat?

Csatlakozni hozzánk a szurkolásban bármikor, bárkinek lehet. Örülünk ha minél többen biztatjuk a lányokat. (És persze focin a fiúkat.) Aki érez ehhez affinitást magában, bátran álljon oda mellénk és kapcsolódjon be a hangoskodásba, senkit nem eszünk meg. Időről időre veszünk be új embereket, de a csoport tagság már nyilván hosszabb folyamat. Meg kell ismerjük egymást, és hosszabb távon részt kell venni a csoport munkájában. De akinek esetleg ilyen tervei vannak, az első lépés ez esetben is az hogy az illető odajön, és szurkol egy jót velünk.

Üzensz valamit a Csapatnak?

Igyekszünk a magunk szerény eszközeivel támogatni a Csapatot, átlendíteni a lányokat a nehezebb pillanatokon, és együtt örülni a sikereknek. Reméljük, mielőbb visszatérhetünk a lelátóra, és sok szép pillanatot élhetünk még át együtt. Addig is kitartás! Harcoljatok Csepelért! Köszönjük szépen az érdeklődést. Üdvözlet minden játékosnak, stábtagnak, és szurkolónak. Hajrá Csepel!

Köszönjük az interjút és várunk Titeket továbbra is, amint lehet látogatni a mérkőzéseket!